A facebook-on néhány felszólaló a kormány prominens személyeitől várja az ellenzéket meggyőző, legyőző megnyilvánulásokat. Azzal szemben, hogy én tehermentesíteni javasoltam őket ez alól, és inkább a tények médiabeli ismertetését hangsúlyoznám.
Egyetértek a felszólalókkal az elvárásaikban. De sajnos ez a mai szemfényvesztő világ nem ilyen szép tisztán működik. És sajnos nagyon sok ember azt hiszi, hogy amikor valaki keze nem mozog, akkor nem dolgozik, nem értékteremtő.
1. Mutogatják azokat a parlamenti képeket, ahol a kormányoldali képviselők elalszanak. Nehogy azt higyjék, hogy jódolgukban nem tudják, mit csinálnak! Ők nem nyolc órában tesznek eleget az elvárásoknak, naponta több helyszínen. Óriási munka két év alatt ekkora eredményt létrehozni. Ha nem így lenne, nálunk is duplájára nőtt volna a munkanélküliség. Fokozódó eladósodás mellett! Elég, ha ön csak annyit ismer el, hogy csaknem egész Európában romlanak a gazdasági mutatók, nálunk nem. Az, hogy nem a nép elvárásának megfelelő mértékben javul a helyzetünk? Gondoljon bele! A Gyurcsány-Bajnai klikk az ön nyakába plusz 1 millió forint adósságot tett. Akkor indulunk nulláról, ha majd ezt ön már visszafizette! És nem ártana, ha megkérdezné őket, hogy autópályákon kívül hová tették a milliót? Miért nálunk a legdrágább 1 km? Mikor a szomszédainknál viaduktról le, alagútba be. És mivé lett az elprivatizált vagyon értéke? Mert egyszerre élték fel az eladott libát, vagyont (MÁV Cargo, MALÉV, repülőtér, a MOL 21%-a, stb.), és vették fel a hiteleket.
2. Ha valaki nem gyűlölködő előítélettel nézi a kormányoldal viselkedését, kivétel nélkül mondhatni, nincs bennük semmi gőg. Nem azért marad el a köztájékoztatás az elvárástól, mert nincs rá igényük, hanem azért, mert a kialakult környezetben nem tudnak hitelesek lenni. A múlt összes visszásságát nincs idejük felemlegetni. A terveiket néhány héten belül keresztülhúzzák a nemzetközi események, az idegenek félreinformált ítélkezései. A közvélemény előtt lejáratják az ellenzék kibic-hozzáállású, soha be nem igazolható rágalom szintű "szakvélemény"-ei. Való igaz, az előző kormányzásukat a közvélemény nem megfelelő kezelése miatt veszítették el. De nem hitték (az ő székükből kevésbé látszik), hogy az ellenzék ennyire erkölcstelen a rágalmazásban, nem hitték továbbá, hogy az emberek annak hisznek, aki hangosabb, és nem nézik az állítások valódiságát. Egy kirívó példa: Pintér Sándort akkor maffiavezérnek állították be. Ha igaz állítások mentén vádaskodtak, akkor miért nem állították bíróság elé a nyolc év alatt? Kötelességük lett volna!
3. Ha ön józan szemmel néz körül, látnia kell, hogy úgy csökkentettük az adósságainkat, hogy nem romlott a gazdasági helyzetünk. Az már nem mindenki számára látható, hogy sokkal jobban állunk, mert a dollárban fennálló és dollárban visszafizetett adósságunk mértéke csak forintban kimutatva látszik kevesebbnek. Annyival kevesebbnek, amennyivel a bankárvilág bosszúból lenyomta a forint értékét 2010. első feléhez képest (semmi gazdasági oka nem volt a forint gyengülésének).
4. Az ellenzék egyetlen érve (sok különböző köntösben), hogy nem kellett volna erőlködni a visszafizetéssel. Egy újabb IMF hitellel könnyedén betömhettük volna a lyukat. A fenti példánál maradva, ezzel az ön 1 milliós adóssága évekre tolódna tovább, miközben minden ereje a kamatokra fordítódna, ahelyett, hogy a sorsát jobbító munkahelyeket tudna teremteni.
Második rész
Hitel és hitel közötti különbség.
Sokan Széchenyire mutogatnak, a liberálisok egyenesen korlátlan lehetőségnek kiáltják ki a hitelt.
Semmi gond, ha van miből törleszteni. Széchenyi és más gazdasági szakember azért nevezi a gazdaság motorjának, mert általa a gazdaság jövedelemtermelő képessége időben előbbre hozható.
De a lényeg a jövedelemtermelő képességben van.
Ha a hitel törlesztéséhez, költségének fedezetéhez szükséges jövedelem nem áll rendelkezésre, akkor a hitelt csak olyan dologra volna szabad fordítani, ami létrehozza azt.
Ez az a pont, ahol az önkormányzatok többsége az ellehetetlenülésig elszámította magát. Mert jó dolog az iskola-, óvoda bővítés, a művház felújítás. De ezek nem termelnek forrást az értük felvett hitelek visszafizetéséhez! A felelőtlen gondolkodás pedig csak a tárgyévi költségvetéssel foglalkozik. A jövő évivel majd jövőre! Még jobb, ha a következően megválasztottakra marad.
A kormány átlátta, hogy az önkormányzatok adóssága mindenképp csak az adófizetők pénzéből fizethető vissza. Ugyanakkor nem nézhette tétlenül az ellehetetlenülésüket. Az anarchia megelőzéséhez magára vette annak ódiumát, hogy igazságot kell teremteni az alulfinanszírozottság és a felelőtlenség között.
Tóth Béla 2012.11.09.
