Mikor zöld a zöldhullám?

- Mindenekelőtt akkor, ha be van kapcsolva.
- Ha az elsődleges prioritású útvonalon jelentős többségben a járművek lassítás nélkül, folyamatosan tudnak haladni.
- Ha egyedi kapcsolás (útkereszteződésbeli forgalomérzékelő, gyalogos kapcsoló stb.) a zöldhullám programba illeszkedik bele. Különösen nem lehet közbetéve - úgy, mint Szentendrén, a Városkapu és a Római Kőtár között három - rendőrlámpa nélküli gyalogátkelő.
- Ha a forgalomérzékelő bővítmény legalább akkora intelligenciával rendelkezik, mint a személyes rendőri forgalomirányítás.

Az utóbbi megjegyzéshez tennék egy szakmai észrevételt. A meglévő érzeklőből ki lehet olvasni nemcsak a jármű jelenlétét, hanem a sebességét és a forgalom telítettségét is. Egy 25 ezer forintos tablet PC intelligenciája több ezerszerese az ide szükséges emberi képességeknek. Persze csak akkor, ha van, ki megtanítsa. És nem az önjelölt polihisztorok döntenének a dolgok felett, mint amikor megvétették a sebességkijelzőket Leányfalura. Hiába mondtuk, hogy nem lesz foganatja. Nem a saját zsebükre ment!

Hogy közeli példánál maradjunk, Szentendrén nem tudunk úgy keresztüljönni, hogy legalább egyszer ne kelljen megállni. De gyakorta kétszer, háromszor is. A Bükkös-hídi gyalogátkelő "minden gondolkodás" nélkül, időkapcsolóval ugrik a gyalogos rendelkezésére. Leányfalun gyakran találkozom azzal, hogy az Erkel utcai kereszteződésben nincs keresztező forgalom, mégis lezárja a lámpa az országutat. Szentendrén úgy tűnik, akkor járok a legjobban, ha 60 km/órával megyek végig. Úgy tűnik, akkor telepítették először a zöldhullámot, amikor ez volt a szabály, és azóta úgymaradt.

Valahol ott lehet a baj, hogy ma már nem látható igazi gazdája a hétköznapi forgalomszabályozásnak. Nem is tudom, hová küldhetném ezt az észrevételemet úgy, hogy ne kellene arra számítanom, hogy elmerül valamelyik asztalfiókban. Miután ide írtam ezeket a gondolatokat, a mellékelt illusztráció keresgélése közben találtam rá egy debreceni megerősítő cikkre (Klikk ide!) Valahogy nem érzékelik a környezetvédők, levegőtisztaság védelem, szmog-katasztrófa-védelem, hogy a forgalom visszatartása a károsanyag terhelést jelentősen növeli. Az álló, a lassú jármű szétteríti maga körül a cigarattánál jóval károsítóbb gázokat. A diesel még pluszban egyéb rákkeltő anyagokat, kormot. Nem keveri fel a levegőt a jármű, mint amikor mozgásban van. Egy megállás és elindulás több üzemanyagot éget el ott, egy szűk környezetben, mint több kilométer folyamatos haladás. Ezért is kellene forszírozni a vasúti szállítást. Dehát akkor kevesebb olaj fogyna a világpiacon! Még lemenne az ára!

Ennek a gondolatsornak a közzétételére az indított, hogy a Metropol budapesti kiadásának aug. 17-i száma 5. oldalán közzétett cikkének címe: "Csökkentene a rakpartok forgalmán a főváros" (Klikk ide!)

A fentiek után itt már csak röviden. A rakpartokról felülre szoruló forgalom beleütközne a már most is csaknem telített városi körülményekbe, menetideje többszörösére nőne. Nekem, mint agglomerációs falusinak rendkíül előnyös volt elsőre a rakparton a lehető legjobban megközelíteni a célomat. Képzeljék el a budapestiek, mennyivel több benzint pöfögök majd el a Lajos és a Fő utcán az Alagútig. Mennyivel több por száll ki a féktárcsáimból. Kár, hogy nem azbeszt, mert akkor nagyobb lenne körülötte a hisztéria. (Csak az azbeszt bányász tüdejéért nem kár.)

Tennék még egy nem egészen ide illő észrevételet. De máshol nem találok neki apropót. Hátha olvassa ezt a cikket valaki, aki érdemi célbajuttatására képes. Erőlködik a főváros a P+R parkolók bővítésével, a HÉV forgalomcsökkentő szerepének növelésével. Szentendrén még mindig kihasználatlanul ott van a régi Tüzép telep. Volt vagy van mellette HÉV vágány is. Véleményem szerint az Isten is agglomerációs parkolónak teremtette. Csak még nem ért rá földi helytartói számára végrehajtási utasítást fogalmazni.

Tóth Béla 2012.08.20.

Megjegyzés: lehet, hogy nem mindenki számára érthető a forgalomérzékelőnek a zölhullám programba illesztés fogalma. Ez azt jelenti, hogy alapvetően a zöldhullám ciklus működik az elsőbbségi vonalon. És amikor nincs keresztező jármű, gyalogos, akkor akkor sincs piros lámpa a főúton, ha az időprogram szerint következne. Tehát a zöldhullámciklust semmiképp nem borítja fel. Az intelligens automatika érzékeli a forgalom nagyságát, és aszerint változtatja a ciklus főútvonali elsőbbségi időtartamát, vagy ha kell, a keresztforgalom időtartam arányát, a zöldhullám szempontokon belül.

Olajozott hátraarc

Frei Tamás a Metropol budapesti kiadásának aug. 17-i száma 4. oldalán közzétett cikkének adta ezt a címet. Én pedig ahhoz a leányfalusi appropóhoz csatolom bizonyítékul, mekkora hátrány tudja érni a települést, a nemzetet, az emberiséget, ha nem vigyáz arra, hogy mindenben a hozzáértők szava legyen a döntő. Az itt leírottakon kívül számos gondolatébresztő fordulat van Frei Tamás cikkében, amire itt nincs lehetőségem reagálni, ezért melegen ajánlom elolvasni az ő cikkét is (Klikk ide!).

A figyelmet a Harvard Egyetem egyik professzorának nagyon komolyan megalapozott előadása keltette föl, aminek egyetlen mondatba foglalt lényege: "Ellentétben a feltételezésekkel, a világ olajkészletei olyan példátlan tempóban bővülnek, hogy be kell látnunk: az olajtartalékok gyorsabban nőnek, mint az olaj iránti kereslet."

Mi, szakmabeliek, a rendszerváltás előtt ezt pontosan tudtuk. Láttuk, hogy Amerikában az olajtermelés a lehetőségek töredékére van visszafogva. Tudtuk, azért, mert amíg a "gyarmatok"-ról töredék munkabérrel és egyéb fondorlattal el lehet hozni az olajat, addig meg akarják őrizni a saját ásványvagyonukat. De a felépítményeket nem dobták a szemétbe, mint a magyar idegenérdekű gépezet. Felhőkarcolós városokon belül is találhatók nagyteljesítményű olajtermelő kutak, berendezések. A városias környezetterhelési korlátozásoknak megfelelően kialakítva. (Például a képen Beverly Hill-ben, az eredetihez klikk ide!)

Nálunk még gondolkodni sem lehett abban, hogy a benzinkút Tahi és Leányfalu közé legyen kitelepítve. Mert, hű, ott van az ivóvízbázis! Ebben a kifacsarodott értékrendszerben Európa legnagyobb vízbázisán belepusztul az aszályba a mezőgazdaságunk. Persze van, akinek benzinkút a Leányfaluhoz legméltóbb településközpont.

Mi elsőként, és legteljesebben feláldoztuk az egész energiabányászatunkat a globális felmelegedési hisztériára felhúzott szén-dioxidkibocsátási blablára. (Klikk ide!) Könnyen lehetett csőbehúzni bennünket az amerikából hazaszédelgett Károlyi pereputty vezényletével, amikor olyan vezérigazgatót ültettek a MOL élére, aki büszkén jelentette ki: - meg fogja tanulni az olajbányászatot. Elődje matematikai áramlástant tanított az egyetemen, és nem volt olyan részterülete az iparágnak, amihez ne tudott volna érdemben hozzászólni. Ne vette volna észre, mikor akarját átverni. Utasítására két éven át kerestük, hol csapnak be minket a románok a határmentén. Ha egy üzem nem hozta a tervét, addig nem hagyta őket nyugton, amíg be nem mutatták neki a hiba okát. Csakhát moszkovita volt. Node az új igazgatónak sem hagytak időt tanulni! Jött helyette a közgazdász, aki kiadta a jelszót: "Pénz kell termelni, nem olajat!". Hogy a saját ásványvagyonunk, a nemzet által megépített kutak, berendezések ott rohadnak a föld alatt? Legalább még kevésbé lesznek, lettek versenyképesek a világ olajbáróival szemben.

Tóth Béla 2012.08.19.

Megjegyzés: amikor az ivóvízbázis védelmével kapcsolatban kifacsarodott értékrendszerről szóltam, nem arra gondoltam, hogy nem kellene megvédenünk az ivóvizünket. Hanem arra, hogy nem hisszük el magunknak, hogy a veszélyhelyzetet képesek vagyunk kezelni. Márminthogy a hozzáértők képesek lennének kezelni. Persze, hogy nem hisszük el, amikor napról napra nagyobbnál nagyobb átverésekkel találkozunk! Amikor háborút lehet folytatni azért, mert azt hisszük, hogy ott van Bin Laden, vagy ha nem ő akkor az atombombája. Vagy mindegy, hogy mi, csak hálából adjanak egy csomó olajat. És amikor a japán atomerőmű balesetből nem azt a következtetést vonjuk le, hogy lám, a hihetetlenül nagy veszélyeztettség ellenére, a beruházási manipulációk ellenére nem lett atomkatasztrófa. Tehát kevésbé veszélyes helyen az atomerőmű tökéletesen biztonságos lehet. Hanem hagyjuk belénk sulykolni, lám, jön egy földrengésecske és máris nyakunkon az atomvész! Tessék csak visszatérni a jó öreg olaj vásárlásához!

Bezáratták a Pizza Pasta-t!

Ünnepi jókívánság a vállakozónak. Ünnepi átirányítás a törzsvendégeknek. Hogy most ez mennyiben a hatalommal való visszaélés, abban nem tudok állást foglalni, nem ismerem a pontos körülményeket.

Az előzmény ugye az volt, hogy a kerékpárút és egy csónakház kiszolgálására két és fél évvel ezelőtt egy vállalkozó elkezdte átalakítani a lakóházát. A közterületen a Duna-partot kitakarította, a kerékpár út hídját felújította, hivatali előírásra a földút mentén az öt gépkocsi beállására alkalmas helyet parkolóhellyé kiépítette, leburkolta. Most nyár közepén eszébe jutott a hivatalnak, hogy még egy engedélyről nem gondoskodtak. Ezért a vállalkozó ideiglenesen keresett egy olyan jogi formát, amiben legalább baráti körben hasznosítják ezt az idényt - lakásétteremként működött. Ezt a működést tiltotta be a minap a jegyző. Ha jogos, ha nem, ennek a szezonnak és az ünnepi összejöveteleknek lőttek.

No, persze a bosszúhoz a vállalkozó is alapot termetett, mivel pusztába kiáltotta első siralmát. Bocsánat! A "pusztába kiáltás" csak Leányfalu lakóira értendő (három-öt kivétellel). Az önkormányzat képviselő-testülete egyéb témák mellett azonnal, rendkívüli ülésen reagált. Erről ez a blogcsoport itt tájékoztatott (Klikkl ide!). A testület a központi újságban is közzétette az ő verzióját. Tehát a "nyilvánosság ereje" ide kulminált.

Ennek a cikknek a megírásával megvártam az újság következő számát, hátha találok benne valami tájékoztatást az ügyről, illetve a fent idézett rendkívüli ülés egyéb tárgyáról. De semmi. Így most továbbra sem tudom, 22 vagy 57 millilóval vagyunk eladósodva? Persze nem is biztos, hogy rám tartozik. Csak odáig, hogy befizessem az adót. Nem is értem magam; hogy nekem semmi sem tud tetszeni? (Lásd klikk ide!)

Tóth Béla 2012.08.18.

Új fejlemény:

Véget érhet a kanálisbűz?

Címoldali cím a Pilis-Dunakanyari Hírmondó augusztusi számából. A cikk a DMRV Zrt várható fejlesztő beruházásairól szól, amiben vezetékcserékről is esik szó. De a címbeli témával közvetlenül többet nem foglalkozik. Valószínű, hogy az újságíró a vágyát fejezte ki a cím megválasztásával. És arra a tévedésre épül, miszerint a kanálisbűz az elöregedett csőrendszer bűne. Szó se róla, egy komolyabb szakasz csatorna csere után hosszú időre megszűnik a kellemetlen szag, de egy-két év múlva újra megjelenik.

A csatornában ugyanis mindig szennyvíz bűz van, mivel szennyvíz van benne. A csatorna légtere telítődik a szennyvízből kipárolgó és egyéb megtapadásokból keletkező gázokkal. És ez a levegő önálló pályán mozog. Egyik fedlapon be, másikon ki. Hogy mikor merre, az az időjáráson múlik. Hogy mennyire büdös, az pedig azon múlik, mennyi időt tartózkodott a vezetékben. Hegyvidéken, ha jár a levegő, az többnyire szívó hatást kelt a hegyoldalban, és a sok-sok fedlapon apránként ki-ki "szellent". Észre sem venni.

De nyáron, nagy melegben, szélcsendben a föld alatti csövekben a levegő lehűl, elnehezül, és a sok hegyoldali ágból összecsorog a központi gyűjővezetékbe. (A "kéményhatás"-ként ismert jelenség fordítottja.) Ami pedig nem már fér bele, az a fedlap lukain feljön az utcára. És mivel hidegebb, mint a kinti, berétegződik, beül a völgy aljába.

Leányfalun ezt a modelt évekkel ezelőtt kimértük, igazoltuk egy műszaki fejlesztési kísérlet keretében. Amikor oda jutottunk, hogy a szellőztetés automatizálását, és a katalítikus elégetést beszabályozzuk, a DMRV Zrt minden értesítés nélkül egy nagyarányú berendezés-tisztítást hajtott végre a kísérlet helyén. Pedig a kísérletről tudott a polgármester, a képviselő-testület. Ilymódon a kísérlet referencia alapjai semmissé lettek. A következő években ismétlésre nem került sor. Csak a bűz ismétlődik nyárról nyárra.

Tehát a hegyvidéki települések völgyeiben nyáron előforduló kanálisbűz megfelelően méretezett szellőztető rendszerrel megszüntethető. Akár a csatornarendszert üzemeltető cég közreműködése nélkül. A rendszer bekerülése és üzemköltsége csekély.

Megjegyzés: nehogy valaki arra gondoljon, hogy be kell tömni a fedlapok lyukait, és kész. Ugyanis a hálózatban a folyadék saját súlyánál fogva történő (gravitációs) áramlásához szükség van rájuk, a szabad nyomáskiegyelítődés érdekében.


Tóth Béla 2012.08.11.
06-20-926-7551

Új szelek a Vizes Nyolcas háza táján

A címet a Pilis-Dunakanyari Hírmondótól (Letölthető innen, ebben a hónapban. 7. lap teteje) vettem.

A hír előzménye az esztergomi Aquasziget csődje. A műszaki igazgató Leányfalura kerülésének körülményeit már többször megírtam (pl. klikk ide, a "Nem mind arany, ami fénylik" című cikkre) A legújabb hír Szentendrén sem aratott osztatlan sikert (Klikk ide a rendkívüli testületi ülés beszámolójára, benne: "Esztergomi deja vu") Ugyanitt azt is olvashatjuk, hogy nem egyértelműen pártirányítás van a háttérben, hiszen az új igazgatót korábban Esztergomban még a fideszes polgármester cserélte le.

Ami miatt billentyűzetet ragadtam, az az újságból olvasott félmondat volt, miszerint az új V8 gazgató a minden más mellett saját kút fúrásában is gondolkodik. Már bocsánat! Nem került még elég pénzébe Szentendrének, a nemzetnek a V8? Egy termálkút százmillós nagyságrendű bekerülés. Ha elsőre sikeres. A Pap-szigeten harmadszorra sikerült. Éppen a nem látható, bonyolult föld alatti geológiai viszonyok miatt. És még ennek a kútnak a hasznosítását sem oldotta meg Szentendre.

Érdekes közös vonás Esztergommal az is, hogy a fürdővíz melegítését gázmotoros rendszerre telepítették. Tény, hogy a részleteket nem ismerem. De valami alapvető hiba lehet a gazdasági-műszaki tervezésben. A gázmotoros rendszer lényege, hogy csinálnak egy kis gázerőművet, ami áramot ad el. Ez világpiaci viszonylatban önmagában is működőképes konstrukció tud lenni. A gázmotorból rengeteg hulladékhő származik (50-70%), amiből villamos energiát már nem lehet csinálni. Ezt hasznosítják fűtésre, és így a fűtőmű energiaköltsége lényegében ingyenessé válhat. Ha úgy hangolták össze a gazdasági, energia viszonyokat. Szentendrén először a lakótelepi fűtőműhöz telepítettek egy ilyet. Később ehhez építették a V8-at. Ha a gázmotor(ok) ki bírják szolgálni a téli fűtési igényt, akkor az uszoda nyári kihasználásával a rendszer-üzemköltség rentabilitásának nőnie kellett volna. Feltételezhetően ez alapvető szempont volt a támogatási pályázat elnyerésekor.

Még egy gondolat-csavar. Hogyan van az, hogy Mogyoródon, Káposztásmegyeren a vadi-új beruházások ellenére sem hallunk gazdasági nehézségekről? De Pünkösdfürdő, Csillaghegy is ellavíroz a hideg vizével. A belső Dunakanyar fürdőturizmusa pedig nem képes belendülni a régről származó adottságok ellenére. Az, hogy Szentendrétől Esztergomig hasonló a helyzet, valami közös gyökeret sejtet. Valamit, ami mögött nagy pénz lehet. Például a visegrádi túlméretezett beruházások (Klikk ide: "Hogyan vegyük meg a fél Duna-kanyart?")  megtérülésének erőltetése.

Leányfalu számára egy tényező rendkívül sürgető. Még a Pap-szigeti termálkút kontingense sincs lehatárolva. Ha sokáig húzzuk az időt, hiába szeretnénk több termálvíz kitermelésére engedélyt kapni, nem marad számunkra lehetőség. Ugyanis a kontingenseket a regionális terhelés alapján határozzák meg.

Tóth Béla 2012.08.10.
Megjegyzés (2012.10.11.): Időközben megtudtam, nem termálkutat akartak már korábban is fúratni. Ennek ellenére - ha nem is olyan erős éllel -, fennáll, amit írtam. Ugyanis a hidegvíz kút fúrási költségének kockázata összemérhető azzal, hogy a Pap-szigeti termálvizet fölvezessék az uszodához. Különösen akkor, ha másképp elkerülhetetlenül tetemesek a fűtési költségek. A hidegvíz kút a talajvízszintet körülbelül a Bükkös-patak szintjében tudhatja elérni. De ez csak akkor kút, ha adja is a vizet, azaz durva kavicsos rétegben több tíz méterből lehet beáramlásra számítani. Első közelítésben a Bükkös feneke környékén nem valószínű, hogy ilyen lenne, mert akkor ebben a nagy szárazságban a patak is kiszáradna (a föld alatt folyna). A túloldalon a Feneketlen-tó belvize is nagyon lassan szokta a Duna vízszintsüllyedését követni. Tehát könnyen előfordulhat, hogy csak nagyobb mélységben lesz a fúrásból kút. Maga a geofizikai információval való előkészítés, kockázatmegismerés sem olcsó ezen a területen.

Az erdőgazdálkodó Önkormányzat

Hoppá! Ilyen is van? Önkormányzat, amelyik nemcsak az állam, az adófizetők pénzét gazdálkodja el? És itt a szomszédban! És még csak nem is az az elsődleges céljuk, hogy valakik gazdagodjanak, állást kapjanak, hanem a környezetünk természeti értékének megőrzése.

(Két leányfalui telek. Az előtérben lévőt gondozzák,
a távolabbit magára hagyták)

Nem taglalom tovább, inkább tessék elolvasni a Pilis-Dunakanyari Hírmondó azonos című cikkét (Letölthető innen, ebben a hónapban. 3. lap teteje). Ha netán valaki tisztének érzi a bővebb ismerkedést a dologgal, akkor kérdezze Tahitótfalu polgármesterét. Én csak felvetettem korábban valami hasonló megoldás keresésének szükségességét a Rigó utca feletti telkek (Klikk ide!) és a Sorg-villa esetében (Klikk ide!). Tessék beírni a jobb oldali oszlopban található keresőmezőbe az "erdő" szót (esetleg ragozott alakjait).

Egy általánosítható kitekintést is lehet tenni a cikk tanulságai alapján. A település belterületén található erdők karbantartására egy vállalkozó korábban már felajánlotta haszonbérbe vételi szándékát az erdőtulajdonosoknak. Nem sikerült felállítania a vállalkozást. Az önkormányzatnak igen. Számos esetben érzékelhető ez a múltból gyökerező szociálpszichológiai tényező. A "tanácsi" működtetés iránt van bizalom, a magánnal szemben nics. Van ennek a viselkedésnek egy a pártpolitikától független, objektív mozgatórugója is. Az önkormányzati cselekedetek fölött tudat alatt mindenki sejt egy állami, nyilvánossági felügyeletet. Míg a privát vállalkozás fölött egyedül a csőd áll, aminek könnyen lehet a vége, hogy "se pénz. se posztó", vagy mai nyelven "se pénz, se liba".

A vállalkozásokhoz való csatlakozástól való félelem, mint szociálpszichológiai tényező nem lanyhul, aki figyel, érzékeli. Erre alapozva javasoltam 2002. körül, hogy az idős szomszédaink nagyon hasznos segítségére lehetne az önkormányzat, ha segítené számukra felélni hátralévő életükben a lakóingatlan vagyonukat. Attól ugyanis félnek, hogy beadják a fejük felől egy idősek otthonába. De ha egy "tanácsi", biztonságos szervezet áll a vállalkozás mögött, akkor megszülethet a bizalom. Ebbe a konstrukcióba akár az is bele tud férni, hogy az idős polgárunk a saját házában kapja az ellátást. Persze csak akkor, ha cél a segítés, és nem a gazdagodás. Ehhez kell a tiszteséges, agilis önkormányzati psziché.

Tóth Béla 2012.08.08.

Reflexió

a reflexióra. A Leányfalui Hírekben a közterület-felügyelő igyekezett elhárítani az önkormányzat felelősségét a közterületen köztulajdon által keletkezett balesetveszély megelőzésének kötelezettségétől.
Nekem nem tisztem jogászkodni a jegyző hatáskörében, és lehet, hogy van közelebbi törvényi hivatkozás is, ezért csak azt idézem ide, amit hirtelen találtam, és már alkalmas a kötelezettség megítélésére:

1999. évi LXIII. törvény a közterület-felügyeletről
1. § (1) A közterületi rend és tisztaság védelméről, a tömegközlekedési eszközök használati rendjének fenntartásáról, az önkormányzati vagyon védelméről a települési önkormányzat közterület-felügyelet, illetőleg közterület-felügyelő útján gondoskodhat.
(6) A felügyeletnek, illetőleg a felügyelet részéről eljáró felügyelőnek feladatot - a (4) bekezdés keretei között - törvény, kormányrendelet, az önkormányzat rendelete állapíthat meg.

Namármost. Ha csak a tisztasági oldalát nézzük a dolognak, nem várható el, hogy bárki egy nagyobb szél után azonnal tisztába tegye a települést. Tehát az az ésszerű, ha megelőzésül folymatosan végzik a gallyazást. Nem hiszem továbbá, hogy ezen törvény értelmezésében a rend fogalomkörébe tartozna a beszakadt aknafedél (Előzményhez klikk ide!). Akkor sem, ha az a DMRV Zrt dolga lenne. A lakossággal szemben lehet intézkedni, dörgedelmezni, a DMRV Zrt-vel szemben nem? A rendszerváltás vívmánya(?), hogy a törvény előtt egyforma súlya van a magánszemélynek, a jogi személynek, az államnak. Vagy éppen ebből fakad, hogy a közösséget veszélyeztető jelenség súlya ugyanakkora, mint egy kóbor kutya befogása?

Nagyon jó, hogy Polgári törvénykönyv alapján a károkozást az önkormányzat megtéríti. De aki nyomorékká lett, az elhúnyt hozzátartozói a pénzzel ki vannak fizetve? A baleset megelőzésének kötelezettségére, költségeire nézve azt hiszem, a Bányászati Kutató egyik vezetőjének mondása a legszemléletesebb: "A bányász egész életében a munkahely biztonságának megteremtésén dolgozik. És mellesleg kiküldi a szenet."

Tóth Béla 2012.08.01.

Megjegyzés (08.02.): Különös hangsúlyt kap az újságcikk hangvétele - "... egyik elvárásnak sem tudunk, és nem is akarunk eleget tenni" - a nemrég közzétett rendelet tükrében, a "tiltott és közösségellenes magatartásról". (Klikk ide!) Továbbá felhívom mindenki szíves figyelmét, hogy a vízmosások renzetlenségéből fakadó károk megtérítéséért is perelhető a vízmosás tulajdonosa, kezelője.