6. § (1) "Aki az általa használt, illetve tulajdonát képező ingatlant nem műveli meg, nem tartja
rendben, gyomtól, gaztól, szeméttől, vadonélő bokortól nem tisztítja meg, ..."
Ez nagyon szép, és kívánatos, de! A Sorg-villa tulajdonosa hányszor fog 50 eFt-ot fizetni? Akinek nem világos, írja a jobb oldali oszlopban lévő kereső mezőbe: "Sorg-villa".
(4) "Aki az ingatlan és az ingatlan előtti járda tisztántartásáról (hó eltakarításáról, síkosság mentesítéséről) nem gondoskodik (ha szükséges naponta többször is) ..."– Kiváló bevételi forrás! Hogy ez eddig nem jutott eszünkbe! Egész télen üres a fél falu. Hány hektár ingatlant nem takarítanak!
(6) "Aki a beépített, illetve beépítetlen belterületi ingatlan előtti járdán, illetve mellette nőtt gazt nem írtja, …" A járdát bevállalom! Hányadik szomszédig az én kötelességem? Kiváltképp, ha beépítettlen, ugye? Vagy ez a passzus a falugazdára vonatkozik?
(7) "Aki az ingatlanán keletkezett csapadékvizet nem a saját területén helyezi el, ..." Ennek életszerűségét itt hely hiányában nem kommentálom.
7. § (5) " Aki a köztemetők üzemeltetőjén kívül sírásási tevékenységet végez a köztemetőben, ..." Máshol, bárkinek, szabad?
9. § (1) "Aki a közterületet engedély nélkül, vagy az engedélyben foglaltaktól eltérően használja, ..." Úgy tudom, a légtér is közterület, a levegővételhez kell engedély?
Tudom, a környezettudatos viselkedéshez hozzátartozik a papírral való takarékosság, és ezért maradhatott le itt-ott a birtokos rag az "ingatlan" szótőről. De a szabatos, netán igényes hivataloskodásba beleférne.
A tréfát félretéve, a magyarok szállóigéjévé vált: „Dolgozni csak szépen, ...” De a magyarság nem a kizászlózásra korlátozódik. Azt nem tudom évek óta megérteni, hogy az ország legmagasabb IQ-jú települése miért tűr meg ilyen bakikat a társadalmi szinten legmagasabb rendű irományaiban.
Tudom, nem könnyű jogszabályt készíteni. Volt benne részem. Leányfalun pedig hagyománya van a nem egyértelmű passzusokhoz ragaszkodásnak, A '98-ban induló ciklus kezdetén az építési szabályzatban volt ez a mondat: "Leányfalun csak 50 % áttörtségű kerítés építhető." Sem nem kisebb, sem nem nagyobb! Jogi bizottsági elnökként kevés volt négy év, és a következő egy, hogy a településfejlesztéssel szemben elérjem a szöveg egyértelműsítését. Pontosabban az elvárásét, hiszen a szöveg egyértelmű. Ugyanabban az időben kezdődött a csapadékvíz elvezetés rendeletbe foglalása körüli kínlódás. Ugyanis a tiszteséges megoldáshoz közterületi elvezetés szükséges. A kínlódás elsősorban ezen önkormányzati kötelezettség elhárításából fakadt és fakad. Szerencsére a lakosság a 6. § (7) passzusról mit sem tud. Különben a hegyoldalakban jól-rosszul megépített ciszternákból koncentráltan föld alá kényszerített felhőszakadáskori esővíz még több Vadrózsa utcaihoz hasonló földcsuszamlást (Klikk ide!) idézett volna elő.
Ezért én megértem Loszmann János újságcikkét a Leányfalui Hírek legújabb számában (Klikk ide! 2. oldal) . De egy földi halandó? Mármint azt, hogy a gazdasági bizottság elnökeként bizonyos dolgokat kívülállóként kénytelen megélni. Ez a demokrácia! Több is veszett Mohácsnál! Egy illemhelynél. (lásd korábban, más témában, pl. klikk ide)
Tóth Béla 2012.06.30.
