Igaz, tulajdoni hányadom alig 3600-ad résznyi, ami inkább köz, mint magán kategória. De engem úgy neveltek, hogy a közösre jobban kell vigyázni, mint a sajátomra. Sok, különösen budapesti lépcsőház jól szemlélteti a tulajdonosi minőséget. Szentendrén, a Püspökmajorban, egyik épületben 1000 Ft a közös költség (a vízóra cseréket mégis közösből állják), a szomszédban 5300 Ft. Mi a különbség? Mindenekelőtt a közös képviselő.
A Leányfalui Hírek előző száma néhány kérdést tett fel az igazgatónak, melyek többségét ő megválaszolta. Köszönet az őszinte, részletes válaszokért. Ha jelen írásomban találnak valami ellenkezőt a véléményével, akkor azt ne a neki szánt üzenetnek véljék. Ő csak él azokkal a lehetőségekkel, amit a körülmények megengednek számára. Én azoknak próbálok más aspektusokat felmutatni, akik 1/7 tulajdonrészeinket birtokolva valamiért nem látják az érem másik oldalát, amely másik oldal netán több hasznára lenne a falunak.
Az igazgatói pályázati kiírás tartalmazta, hogy fürdő üzemeltetés terén gyakorlott műszaki végzettségű személy jelentkezését vártuk. Annak a tulajdonosi érdeknek megfelelően, hogy a kis létszámú Kft számára az ÁNTSZ előírásait teljesítendő felsőfokú végzettségű fürdővezető és főmérnök egyetlen személyben testesüljön meg. (Tapasztaltam, hogy egyeseknek a mérnök előtti "fő" előtét mindössze fizetési kategóriát jelent. Innen üzenem, a vállalati szférában a főmérnöki státusz minden műszaki jellegű esemény egyszemélyi felelősségét jelenti. Amiről egyszemélyben hagyják dönteni.) Az igazgató-választás és az igazgató korábbi nyilatkozatai ellenére mára derült ki, hogy az új igazgató ennek az elvárásnak nem felelt meg. Vajon félretájékoztatás vagy nem megfelelő ellenőrzés vezetett ehhez az állapothoz? Tény, mikor megválasztották, két felsőfokú műszaki is volt a strandon. De azért gyorsan hozott egy harmadikat. Igaz, később az öreget, akinek egyik dolga volt utódot nevelni, kitette. De akkor miért kell a mi pénzünkre és munkaidő kedvezményünkre számítva éppen neki elkezdeni új szakmát kitanulni? Egy tulajdonos hatékony munkát vár el alkalmazottjától, amihez nem elég a papír, gyakorlati időt és mestermunka referenciákat is fel kell mutatni. Úgy tűnik - a parkolóüzemeltetéshez hasonlóan - ebben az ügyben is szembe megy a faluvezetésünk a kormányzati akarattal. Miközben a kormány megelégelte az egyre silányuló felsőoktatást, mi olyan szakképzést kívánunk támogatni, aminek semmi hagyománya. Nem az a baj a fürdővezetők szakismeretével, hogy nem volt megfelelő oktatás (egyes folyadék kezelési vonalon az előző érában a magyar diplomát az egész világon elfogadták). Hanem az, hogy akit a jól tejelő fürdők élére tettek a sógor-koma-uram-bátyám kapcsolatok építésén kívül az önéletrajz gyártáshoz értettek. Meginogó széküket papírral és szövetségbe tömörüléssel akarják megerősíteni.
Hogy ha nem bírja a fürdő, akkor saját pénzén fog tanulni? Hát bírja? Az igazi tulajdonos, ha az alkalmazottja kedvezőtlen gazdasági helyzetet teremt a vállalkozásában, akkor nem az oktatási támogatást vonja meg tőle, hanem a munkahelyét. Persze az nem úgy áll hozzá, mint a településfejlesztési döntnökünk, hogy "közösen megpróbáljuk életben tartani" a vállalkozást, hanem keményen nyereséget követel. Vajon az iskolában meg fogják tanítani, hogyan kell marketingelni a Szentendre és Visegrád közé szorult Leányfalui fürdőt? Jó volna nekünk is tudni, honnan származik ez a magasfokú bizalom, mert sem Pusztaszentlászlóról, sem a Sorg-villai felemlegetett kapcsolatból nem látni pozitív visszaigazolást (hivatkozásokat lásd a korábbi bejegyzésekben).
A kérdéseken túlmenően vannak, akik nem tudják, van egy harmadik felsővezető is a strandon, de neki nincs felsőfokú végzettsége, ezért nem esett szó róla az igazgató válaszában. (Hogy mi lenne a jelentősége a felsőfokú végzettségnek? Hiszen egy kőműves is önállóan fel tud építeni egy házat! Viszont a jó mérnök anélkül szorítja a költségeket a szükséges de elégséges szintre, hogy azon kísérletezne, összedűl-e a ház. Igaz a hangsúly a "jó" szócskán van, ami refertenciahelyeken való információgyűjtéssel ellenőrizhető.) Ezen felállásban egy tulajdonos feltenné magának a kérdést: négy felsős mellett miért kellene megfizetnem külső vállakozók extraprofit elvárást? 2010. nyarán, aki ott járt, gyakran láthatta, a strandmedence partján a szükséges és elégséges úszómester mellett ott piknikezett a vállakozó is. Előző nyáron elég volt vezetőnek az ügyvezető és a főmérnök, csak az úszómesterek idénymunkási többlet létszáma jött külső szervezéssel. Miközben gépészek és főmérnök utánpótlás betanítása is történt (kényszerűségből a nyári csúcsforgalomban). És nem külső oktatókkal, iskolával. Én csak olyan felsőfokú végzettségű vezetőt foglalkoztatnék, aki vagy rendelkezik a megfelelő ismeretekkel, vagy van képessége beszerezni azt magának. Akár pénzért, akár autodidaktaként. Továbbá képes a beosztottai betanítására, munkájuk felülbírálására. A kormány is nagy munkát fektet az előző ciklus ilyetén kiszervezéseinek felülvizsgálatára.
Tehát adott egy kisvállalkozás három felsővezetővel plusz egy mérnökkel, akik 4-5 fő gépészt, 3 fő pénztárost és 2-3 fő udvarost dirigálnak két titkárnővel, külsős könyvelővel. Hogy ne legyenek túlterhelve, az úszómesteri, a takarítási és a ruhatárosi tevékenységet külső vállalkozásokkal láttatják el. Miközben a 24 órás szolgálatban lévő gépészektől elvárás a távollévő vezetők helyettesítése. A gazdasági döntések kivételével. Hát nem tudom ki, hogy van vele, én nem látom ebben a szervezésben a pénzügyi előnyöket. Ha a külső vállalkozó révén munkaminőségbeli javulás következik be, az csak annak tulajdonítható, hogy a belső irányítás képtelen volt rendet tartani. Lehet a munkamódszereken vitatkozni, de egy biztos, ez a felállás többlet költséggel jár, és a többlet kiadás a tulajdonos falu javát csorbítja.
A kiszervezés költségmegtakarítási magyarázatait nem tudom követni. Normális körülmények között a felsorolt tényezők nem kerülhetők ki. Talán a külső vállalkozó a saját zsebéből fizeti? Vagy a dolgozója egészségének rovására elhagyja. Tény, hogy a napi több, mint 14 órai munkaidőt igénylő takarítói munkára a vállakozó a korábbi takarítóknak napi 4 órás, minimálbéres szerződést ajánlott. Munkabért és járulékait kétféleképp lehet megtakarítani. Vagy facsarom a dolgozót (de a leányfalui strandon eddig is átlag alatti jövedelmek voltak), vagy feketén foglalkoztatok. Az utóbbi esetben mikorra várhatunk valós adócsökkentéseket az országban? Vagy az a kormány dolga? De egy igazi tulajdonos nem enged meg fekete elszámolásokat az alkalmazottainak, hiszen akkor minden ellenőrzési lehetőség kicsúszik a kezéből! (A fekete jövedelem másik szintje a könyvelés, de ebben az esetben a tulajdonos embere a könyvelő. Magam részéről azt támogattam volna - ha már külső könyvelés folyik, mivel a közgazdász igazgató és a két gazdasági titkárnő kevés -, hogy a Polgármesteri Hivatal pénzügyi osztályának jelentsen ez a munka jövedelmet.)
Az ellenőrzést szerette volna a közvélemény évek óta fejleszteni a beléptetőrendszer beléptetésével. Aminek kezdeménye bő 2,5 MFt vastagon felszámított beruházással 2008-ban megvalósult. Árpi kérdése a beléptetőrendszer lyukasságára irányult, de sajnos igazgató úr nem értette, így (hivatalosan) nem tudtuk meg, vannak-e a strandra feketén belépők. Engem nem nyugatat meg a korábban olvasott karkötős megoldás sem. Ugyanis a fent említett beléptető rendszert kettő személy felügyelte; a
pénztáros és a biztonsági őr. Ha kizárólag vonalkóddal lehetett volna belépni,
a többi munkát a számítógép végezte volna. Az oldalsó "kapuk"-ra
térfigyelő volt telepítve. A karkötő olyan ellenőröket feltételez, akik
állandóan járják a strandot, és eljárnak a karkötő nélkül ott tartózkodókkal
szemben. Újabb gondokkal és költségekkel.
Ha utalok arra, hogy az igazgató úr problémásnak nevezte a parkolóban a
díjak behajtását, akkor hogyan kezeli majd a személyes konfliktusokat? Hiszen a
"Mikulás-csomagok" rendszere többnyire személytelenül bonyolódott.
(Tény, hogy nem lett befejezve a rendszer kidolgozása.)
A többi kérdéskörnek is vannak másik oldalai, de inkább zárszóként a strandi gazdasági adatok nyilvánossá tételét említeném. Sok kiemelkedő személyiség csatlakozott ahhoz az igényhez, hogy szeretnénk számokban is látni a strand sorsát. Mert akkor látszik feketén-fehéren, hogy az ilyen dohogás, mint ez a cikk, közös vagyonunknak egy túlhangsúlyozott féltése, vagy egy újabb vakvágány előjeleinek megalapozott felemlegetése. Ha valaki az üzleti titokra akarna hivatkozni, akkor itt csak röviden idézem az Adatvédelmi Biztos egy konkrét megnyilatkozását: "... az önkormányzat vagyonelemeinek (ingatlanjainak) hasznosításával, bérbeadásával kapcsolatos információkat tartalmaznak, ezek pedig az önkormányzat tevékenységére, gazdálkodására vonatkozó közérdekű adatoknak minősülnek. Erre, valamint az ülés nyílt jellegére is tekintettel az adatok kiadása iránti kérelemnek a körjegyzőségnek eleget kell tennie, az üzleti titokra hivatkozás jelen ügyben nem méltányolható. ... " (részletek a
http://prokontraleanyfalun.blogspot.com kereső mezője segítségével). Üzleti titok az lenne, hogy mivel tervezik elinminálni a régió hatásait, de ezzel utoljára 2007-ben foglalkozott egy üzleti terv előkészítő munka és kritikája.
Dr. Tóth Béla (nem S!)
