Kedves Leányfalui Hírek!Had tegezzelek, hiszen voltunk szorosabb kapcsolatban is. Csak miután a cikkeim élét agyonvágta a tördelőd azzal, hogy a slusszpoén közepén több oldallal odébb helyezte a folytatást, a nem megfelelő bekezdésformátumok alkalmazásával a szerkezet széjjelfolyt, érthetetlenné vált, továbbá a javítások ellenére helyesírási hibákkal jelentem meg, más orgánumot kerestem.
Való igaz, az internetet nem mindenki olvashatja. De a mindenki számára ott van a Hírlevél, amit minden leányfaluinak bedobnak a levélszekrényébe. És ismétlésül ott vagy te, ha valakinek messze volna a postaládája, akkor megkereshesse, a falu melyik pontján lehet más méretű papíron, hirdetésekkel díszítve többségében ugyanazt elolvasni. Az interneten való megjelenéssel két olyan célt szeretnék szolgálni, ami papíron nem tehető meg. Az egyik az aktualitás, illetve gyors reagálás. A másik, hogy régi vágyunk - az idegenforgalmunk fejlesztése - érdekében mutassam be magunkat ország-világnak. Tudom, van, volt aki irtózik még több turistától, üdülőstől. De azt nem modja meg, hogy miből lesz rendbetéve a tönkretett úthálózatunk, letakarítva az üdülősök előtt a hó.
A strandról alkotott szomorú kép megválaszolása nem tisztem, mert kollektív munkánk gyümölcse. Kezdve ott, hogy az első agilis bérlőt elzavartuk '93-ban, hogy 2006-ban kelljen csak kifizetni a mintegy 25 millióra dagadt jogos követelését. Majd sorozatban jöttek a kóklerek, rablók (lásd a Hírlevélben korábbi cikkeimet), akik pénzügyi utóhatásait múlt év végére talán sikerült ledolgozni, és amiről éppen a megjelenésedkor hangzott el beszámoló az önkormányzatnál. A műszaki helyreállításhoz kell még néhány nyereséges év. A szomorú kép rám vonatkozó része lényegében a munkafegyelem, amivel kapcsolatban csak magyarázkodni tudok. Ahogyan a nyomasztó gazdasági és műszaki örökségek ledolgozásához idő kell, ugyanúgy nem megy egyik napról a másikra a megkapott személyzeti struktúra normalizálása. Isten malmai lassan őrölnek. Leányfalu már csak tudja. Az érem harmadik oldala pedig az, hogy a WC-k bűze elsősorban azért terjeng, mert a kedves vendég nem hajlandó maga után leöblíteni a piszoárt, kikefélni a WC kagylót, 's mi több, legalább bezárni maga után az ajtókat. Sőt a felszerelt rugós ajtózárókat rendszeresen leszerelik, a karját ellopják. A végtelenségig nem győzzük pótolni. Az egy szál takarítónk pedig egyszerre csak egy helyen tud jelen lenni.
Ha úgy gondolod, hogy a sajtónak illik az érem másik oldalát is bemutatni, akkor kérlek, a következő számodba másoltasd be ezt a cikket.
Dr. Tóth Béla http://mittelwelt.blogspot.com
