LEÁNYFALU-n laktak, laknak, idejüket töltötték

LEÁNYFALU-n <a href="http://www.georeal.webzona.hu/lanyfalu">laktak, laknak, idejüket töltötték</a>
mintegy kétszáz neves személy ismertetőjét éri el a képre klikkelve

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: társadalom. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: társadalom. Összes bejegyzés megjelenítése

Vagyonnyilatkozatok

A 2008. évi polgármesteri és képviselői vagyonnyilatkozatok megtekinthetők a Polgármesteri Hivatalban előzetes telefonos egyeztetés alapján: 30/546­8620.

"leányfalusi"->leányfalui:)

Egy névtelen levélíró tette a fenti megjegyzést.
Az emotikon mutatja a jószándékot, ezért választ érdemel, és az is lehet, hogy többek igénylik a magyaráztot.
Igen, nyelvtanilag az utóbbi a helyes. De aki már jó néhány év ittlakás után leányfaluivá lett, szívensen használja magára nézve a zsargont. Jó közelítéssel tudjuk azt is a mintegy 3200 lakosból, kit nem sértünk meg ezzel a jelzővel. Ugyanis az igazi falun élők bár nem szégyenlik, de nem nagyon használják magukra a falusi szót. Mi tudjuk, hogy Leányfalun a mintegy 22 km utcából alig 200 m pincesor emlékeztet halványan falusi településre. Azt is tudjuk azonban, hogy nélkülözzük a város minden kedvezőtlen voltát (itt-ott a kedvezőt is, de megéri!). Ezt az összetett fogalmat tömörítették (feltehetően neves, pl. Vámossy Zoltán, 1939) elődeink ebbe az egyetlen ferdítésbe. Aki pedig ráérzett arra, hogy semmi pénzért nem költözik vissza a nagyvárosba, ráébred arra, hogy leányfalusivá vált. (moderátor)
Kováts Kristóf megjegyzése: én még módosítottabb fajtáját örököltem szüleimtől (ősnyaralók az alvégen!): LÁNYFALUSI. Így. Magam is így használom azóta is (1965. óta)

Polgármesteri köszöntő (Nyíri Csaba)

Hidegen fújnak a szelek, azok nem jót jelentenek…. (Erdélyi népdal)
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Leányfalusi Honfitársaim!
Szomorú hírekkel és sok gonddal köszöntött ránk az Úr 2009. esztendeje. Ilyenkor a felelősen gondolkodó igyekszik megfontoltan tervezni, cselekedni. De a társadalom sorsának alakulásáért, a rábízott közösség életminőségének jobbításáért elkötelezett ember nem gondolhat csak a saját jövőjére, egyéni, családi boldogságára, boldogulására, hanem népe, közössége sorsának alakulásáért is felelősséggel tartozik. Nehéz most kilátni az alagútból, sötétség, kilátástalanság, elkeseredettség vesz körül mindannyiunkat. Messze még a derengő fény, távolinak tűnik az alagút vége. Nemcsak anyagi, hanem morális válság is sújtja a magyart. Hiszen hazugságözön hömpölyög, a kimondott szó sokszor nem azt jelenti, amiért kimondatott. A galárdság, a sunyiság „bátran” vállalható jónak, az eredendő bűnből morális fenntartás nélkül erényt kovácsolnak. Celebek, lúzerek a „példaképek”, a képernyőről megállás nélkül zúdul ránk a trágárság, a szenny, a talmiság. Nincs evidencia, csorbul a tisztelet, erénnyé vált a primitívség. „Ó tempora, ó mores!” Ezért szükséges mindent megtennünk, ezért kötelességünk azon dolgozni, hogy szűkebb pátriánkban, itt Leányfalun továbbra is normális légkörben élhessünk. Nekünk, választott tisztségviselőknek, önkormányzati képviselőknek, hivatali dolgozóknak a lakosság életminőségének javításán kell fáradoznunk. Ez kötelességünk!
A teljes cikk a Leányfalu című lap januári számában.