Ehhez mindenekelőtt azt kellene tudni, hogy a meglévő munkájával meg vagyunk-e elégedve. Illetve a testület a mi véleményünkre nem kíváncsi, különben könnyebben elérhetővé tenné a strand üvegzsebét. Azzal szoktak előhozakodni, hogy független hites könyvvizsgáló ellenőrzi a gazdálkodást. Pedig az ő jelentése minden esetben azzal kezdődik, hogy kizárólag azért vállalja a felelősséget, hogy a könyvelés a törvényi előírásoknak megfelelő volt. Csak a példa kedvéért írom, mert nekem nincs bizonyítékom rá; a könyvvizsgálónak nincs lehetősége a fekete, számla nélküli pénzmozgásokat észrevenni, az nem tartozik rá, hogy a tulajdonosnak tetszik-e a teljesítmény- vagy vagyonvesztés. Az utóbbi a felügyelő bizottság feladata lenne, de az ő véleményükhöz még körülményesebb hozzáférni.
A blog előző bejegyzéseiben már bemutattam, hogy egy külső elemző számára hétköznapi módon csak a kormányzati portálról letölthető éves beszámoló áll rendelkezésre. Ezeknek az adatoknak az alapján - az erős összevontságuk miatt - sokkal kevésbé árnyalt véleményt lehet alkotni egy ügyvezető teljesítményéről, mint például a már emlegetett 2010. évi márciusban közzétett részletes beszámolóból. Ezért az itt felsorolt megállapításokat kérem, hogy inkább kérdésnek tekintsék kedves olvasóim, mintsem tényszerű megállapításnak. Olyan kérdésnek, amit egy jó gazda módjára ténykedő tulajdonos feltenne a gazdatisztjének.
Nézzük, mit lehet kiolvasni a számokból! Fontossági sorrendben. Itt csak nagyon röviden, egy mellékletben részletesen, illetve feljebb rollozva, táblázatban (Klikk ide! ) számszerűen bizonyítva.
Az eredménykimutatások szerint - bár a 2011. év nyereséges - a jelenlegi igazgató első két éve alatt a falu elveszített 20,5 millió forintot.
A fürdő 24 MFt rövidlejáratú kötelezettsége terhére "támogatta" 9-10 millióval a "falut". (Pontosabban a falut vezetők "eredményességét"). Az igazgató másokkal is bőkezű (a mi adónk kontójára, lásd a részletes kifejtésben), mert kintlévősége 2011-ben az előző évi 6 millióról nőtt 21 millióra.
Az igazgató nemcsak a költségeket ereszti el - a múlt hibáira mutogatva -, de az árbevételnek legalább az inflációt követő fejlesztését is. Megjegyzendő, az árbevétel növelését nem a belépőjegyek árnöveléséből kell elvárni, hanem a látogatottság és a szolgáltatások bővítése révén, nem pedig szűkítése (fizetős parkoló, faházak, műjégpálya, stb. megszüntetése) révén.
A Kft eszközei fogynak, különösen a tárgyi eszközök, amit részben kompenzálnak a könnyebben mozdítható (utóbb kétes megtérülésű) forgóeszközök. Az állagmegóvás biztosítékai kerülnek ki a könyvelésből.
Megjegyzés: közgazdász ismerősömtől érkezett egy észrevétel, hogy 2009-ben a 7 MFt betörés miatti veszteséget nem az árbevételből kellett kihagyni, hanem rendkívüli kiadásként kellett kezelni. Én azért nem így feltételeztem, mert a kiadások között csak az anyagjellegűeknél fért volna el 7 MFt. A kiegészítő mellékletben semmi utalás nincs rá. Ugyanakkor tudom, hogy a 2009. évi anyagköltség növekedés legkevesebb 4 MFt ivóvíz fogyasztási többletből is keletkezett, a megújult, a könyvelővel kapcsolt üzemeltetési vezetés áldásos tevékenységétől származóan. Tehát, ha átfogalmaznám az értelmezést, annak bizonytalansági foka nem csökkenne. A nyereségesség megítélésére nincs hatással, a ráfordítási oldal még így is csapnivaló. A bevételi teljesítmény szépülne, ha nem kérdőjelezné meg a hatalmas kintlévőség. Akit érdekel, vagy érdekelnie kellene, az kérdezze az igazgatót. De ne szóban, hanem bizonylatokkal alátámasztottan, és hozzáértővel hallgattatva.
Tóth Béla 2012.09.20.