Rendkívül jó riportot hallottam ma reggel a Vasárnapi újságban dr. Jobbágyi Gábor könyveivel kapcsolatosan. Ajánlom mindenkinek, hallgassa meg http://hangtar.radio.hu/kossuth#!#2012-10-21 6:30 körül.
Igen, én is azt hiszem, egyik alapvető probléma a mai megítélésben, hogy a történészek még mindig nem tették a helyére a provokáció kérdését.
A kádári hivatalos verzió szerint külföldről beszivárgott diverzánsok bujtották az országot ellenforradalomra, és fegyveres közbeavatkozásuk miatt kellett a felkelőkre fegyverrel támadni, az oroszokat behívni. Mi úgy érzékeltük, és tartottuk , hogy a békés forradalomban ismeretlen fegyveresek tűntek fel (Miskolcon), akik ad-hoc brutális eseményeket provokáltak. Alapot teremtve ezzel a rendőri, katonai fellépéshez.
Elsősorban ezen kettősség miatt beszélt össze a '66-ban kezdett tankörünk, hogy az egyetemi pártvezetés semmilyen törekvésének nem engedjük párttaggá beszervezni magunkat. Közöttünk egy országos léptékű nagyvállalat igazgatójának gyerekével. Akkor nagy erőkkel igyekeztek az értelmiségiek köréből párttagokat toborozni. Később pedig, amikor az értelmiség úgy látta, hogy már csak belülről lehet esélye a jobbításnak, később már nehezítették, megakadályozták belépésünket.
A Vasárnapi újságban elhangzott az is, hogy sokak véleménye szerint, miért kellene ma hangsúlyozni a véres eseményeket a békés emlékezés helyett. Az ellenérvek legszemléletesebb része volt: "Kinek jutna eszébe a Holokaustra emlékezéskor nem gondolni a véres áldozatokra" (Nem szószerinti idézet!)
Tóth Béla 2012.10.21.
